38 ¹Azon napokban halálos betegségbe esék Ezékiás, és eljött hozzá Ésaiás Ámós fia, a próféta, és mondá néki: Ezt mondja az Úr: rendeld el házadat, mert meghalsz és meg nem gyógyulsz! ^{(Ésa 66,7.8.9) 2}És Ezékiás arczczal a falnak fordulván, könyörge az Úrnak, ^{(2Móz 19,5.5Móz;7,6.8) 3}És monda: Oh Uram, emlékezzél meg arról, hogy én előtted jártam, igazságban és egész szívvel, és hogy a mi jó előtted, azt műveltem! és sírt Ezékiás keservesen. ^{(Nehem 13,14; Zsolt 106,4) 4}És lőn az Úr beszéde Ésaiáshoz, mondván: ^{(Ámós 9,14; Mik 6,14.15.5Móz;28,30) 5}Menj el, és mondd Ezékiásnak: így szól az Úr, Dávidnak, atyádnak Istene: Hallottam imádságodat, láttam könyeidet, ímé, még napjaidhoz tizenöt esztendőt adok. ^{(Ésa,38 20. Ésa 61,3.) 6}És az assiriai király kezéből megszabadítlak téged és e várost; megoltalmazom e várost! ^{(Ésa 42,18.19) 7}Ez legyen jel néked az Úrtól, hogy teljesíti azt az Úr, a mit mondott: ^{(Ésa 41,22.25) 8}Ímé, visszatérítem az árnyékot, azokon a fokokon, a melyeken az Akház napóráján a nap már átvonult, tíz fokkal; és visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, a melyeken már átvonult. ^{(Ésa 41,4;42,1;41,27) 9}Ezékiásnak, Júda királyának följegyzése, mikor megbetegedett, és betegségéből fölgyógyult. ^{(1Kir 8,27; Máté 5,34.35; Csel 7,49;17,24; Jel 21,22) 10}Én azt mondám: hát napjaimnak nyugalmában kell alászállanom a sír kapuihoz, megfosztva többi éveimtől! ^{(Ésa 41,26.27) 11}Mondám: nem látom az Urat, az Urat az élők földében, nem szemlélek embert többé a nyugalom lakói közt. ^{(Zsolt 27,13;52,7;116,9; Jób 28,3) 12}Porsátorom lerontatik, és elmegy tőlem, mint a pásztor hajléka! Összehajtám, mint a takács, életemet; hiszen levágott a fonalról engem; reggeltől estig végzesz velem! ^{(Jób 7,6;9,25.1Móz;47,9.2Kor;5,4.2Pét;1,12.13) 13}Reggelig nyugton vártam; mint oroszlán, úgy törte össze minden csontjaimat; reggeltől estig végzesz velem! ^{(Ésa 55,9;5,19;28,15) 14}Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg! ^{(2Móz 14,22-29; Józs 3,16) 15}Mit mondjak? hogy szólott nékem és Ő azt meg is cselekedé! Nyugton élem le éveimet lelkem keserűsége után! ^{(2Móz 15,2-10) 16}Oh Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engemet! ^{(Zsolt 104,27) 17}Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet! ^{(Zsolt 109,14.15; Jer 16,17; Zsolt 90,8; Hós 7,2) 18}Mert nem a sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! ^{(Zsolt 6,6;30,10;88,11.12.13) 19}Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! Az atya a fiaknak hirdeti hűségedet! ^{(Zsolt 78,4) 20}Az Úr szabadított meg engemet; azért énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában! ^{(Ésa 60,4.16) 21}Akkor mondá Ésaiás, hogy vegyenek egy fügekalácsot, és dörzsöljék rá a fekélyre, hogy meggyógyuljon. ^{(Ésa 49,15) 22}És mondá Ezékiás: Mi lesz a jele, hogy fölmegyek az Úr házába? ^{(Jób 21,24; Péld 15,30; Zsolt 22,16;32,4)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet